A kint alvás művészete 2. - Sátrazás

A még ma is használatos jurtát (közép-ázsiai kerek nemezsátor) legalább 3000 éve használják a nomád, állattartó törzsek. Azóta a sátrak nagy evolúción mentek keresztül, de lényegükben nem változtak. Megvédenek az elemektől, de szétszedhetők, és könnyen szállíthatók.

Kirgiz jurta. Több órás felállítás és 300 kg-os összsúly? Köszi, de nem bikepacking kompatibilis. Mondjuk tágasnak tágas.


Az alvás az ember egyik legalapvetőbb szükséglete. Olyan mint az evés vagy a bringázás... Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen felszerelést választasz az alváshoz. Sátor és sátor között óriási a különbség. Mitől jó az egyik sátor és mitől a másik? Forma, súly, méret, mindennek megvan az előnye és a hátránya. A piac tele van jobbnál jobb sátrakkal, tudásban és árban is a határ a csillagos ég. De honnan tudod, hogy melyikre lesz szükséged? Tarts velem és járjuk körbe együtt a sátor kérdést!


Sátortípusok felhasználás szerint.


Nagyáruházas sátrak. Csalogató akció, 2 személyes sátor 5999 Ft-ért a nagyáruházak polcain. Ahogy a magyar közmondás tartja “Olcsó húsnak híg a leve.” Hát ezekre a sátrakra ez a legtöbb esetben sajnos nagyon igaz, és a leve általában be is csorog. Kritikus a vízállóságuk, a varrataik és hegesztések (már ha van) minősége, a rudazatok, meg úgy az egész sátor élettartama. Mire ajánlom? A kertbe a gyereknek játszani, ha szép idő van. Túrára? Csak ha mindenképpen ebben keresed a kalandot!


Strandsátrak. Nem azért strandsátor, mert a strandon tudsz benne aludni. Gyakorlatilag egy félbevágott sátor. Kisbabáknak hömbölögni szuper. Ennyike.


Pop-up avagy 2 mp-es sátrak. Itthon több sportáruházban (pl. Decathlon) kínálatában megtalálhatók ezek a kerekre összehajtható, instant sátrak. Kicipzározod a kerek tokot, és mint bűvész a kalapból a nyuszit, hopp, előrántod a sátrat (papíron). Alapvetően azt gondolom, hogy akkor hasznos egy ilyen sátor, ha autóval viszed valahova, sajnos bringázással nem kompatibilis. Elképzelem, ahogy a hátamra kötve, mint egy Tini Ninja Teknős, suhanok az erdőben…


Családi sátrak. Nagyok, tágasak, nehezek (8-10 kg) és időbe telik felállítani őket, viszont a bringával úgy tudsz beparkolni, hogy le sem kell szállnod. Ezeket a sátrakat kempingezéshez érdemes választani, ahol nem számít sem a csomag méret, sem a súly, mert autóval szállítják őket. Kerékpárral, vagy a hátadon szállítva felejtős ez a kategória.


Kemping vagy fesztivál sátrak. Sokan vannak, akik egy nyár alatt csupán 1-2 alkalommal használják a sátrukat, azt is a legjobb (száraz) körülmények között. Nem kellenek csitti-fitti anyagok, vagy innováció hegyek. Nekik remélhetőleg tökéletesen teszi majd a dolgát egy kempingsátor. Az anyaghasználat, és a nehezebb súly (3,5-4 kg körül van egy 2 személyes) miatt árban kedvezőbbek a túrasátraknál, és inkább (nyári) időszakos, rövidebb felhasználásra tervezték őket. A víz- és szélállóságuk elmarad a drágább (és komolyabb) túrasátrak mögött, cserébe áruk 15-20 000 Ft környékén mozog. Hátránya ezeknek a sátraknak, hogy nehezek, és csomagolt méretük sem túl praktikus, valamint egy combosabb vihart nem biztos, hogy sértetlenül átvészelnek.

Túrasátrak. Kissebbek, kompaktabbak és a súlyuk is csekélyebb, mint az előző kategória képviselőinek. Víz- és szélállóságuk is profibb, cserébe már zsebbe nyúlósabb. Itt már találkozunk különböző formákkal (alagút, kutyaól, kupola), felállítási módokkal (freestanding - azaz önhordó és nem önhordó, azaz pöckökkel-madzaggal kifeszítős), melyről később bővebben írok. Súlyuk 2-3 kg között mozog, áruk 30-80 000 Ft között van.


Ultralight sátrak. Egyaránt kedveltek a bikepackingesek és hátizsákos túrázók körében. Innovációk tömkelege, pille könnyű anyagok, űrhajós technológia, kicsi csomagméret jellemzi őket. Nagyon kompaktak és elég borsos áruk van. Kétszemélyes sátor 1 kg súlyban? 400-500 dollárért (az USA-ban) már a tiéd lehet. Súlyuk 1-2 kg között van, míg áruk bőven 100 000 Ft felett kezdődik.


Magashegyi sátrak. Ezek a sátrak robosztusak, melegek, nagyon erősek, tesztelve vannak szél- és hóteherre is, kimondottan magashegyi felhasználásra szánják őket. Én nem látom indokoltnak, hogy bárki ilyen sátrat vigyen magával kerékpáros túrára. Egyrészt nehezek is, másrészt pedig drágák ( 4kg+ és 200 000 Ft környéke).


Mi alapján válasz sátrat magadnak - avagy tulajdonságok lépésről lépésre.


Méret. Tisztázzuk az elején, a méret igenis fontos! Nem véletlen, hogy sokan egyedül is 2 személyes sátorral túráznak, vagy pl. mi is háromszemélyes sátrat vittünk kettőnknek (igaz 1 évre). Válasszuk ketté a dolgot. Kimész 2-3 estére, vagy hosszabb, 2-3 hetes (hónapos) túrára indulsz? Ha csak kiruccansz (netán versenyzel) okos dolog minimalizálni a sátrad méretét, hiszen nem fogsz sok időt tölteni benne, viszont kis súlyt és csomagot kell cipelned. Ha viszont hosszabb időre mész, áldani fogod a rendelkezésre álló plusz teret. Sokszor akár napokra is megállsz, egy helyben vagy, vagy beszorulsz a rossz idő miatt, és ilyenkor bizony jó, ha nem kell szorongani egy zsebkendőnyi helyen.

Szeretem az olyan sátrakat, amelyeknek van egy kis előtere, ahova be lehet tenni csomagot, cipőt, esetleg főzni tudsz (csak nagyon óvatosan) ha esik. A plusz előtér nem jelent sok többlet súlyt, cserébe viszont kapsz egy kis előszobát, ahol szárazak maradnak a cuccaid. Sok sátor a lábak felé keskenyedik. A lábaknál nincs szükség akkora helyre, így súlyt spórolnak a gyártók. A vállaknál fejenként 65-70 cm-rel számoljatok, máskülönben nagyon “hering” helyzet lesz és kényelmetlen. Egy átlag matrac 50-60 cm széles. És akkor még beraknál ezt-azt magad mellé. Hidd el, jól jön az a pár centi! A másik kritérium a sátor hossza. Amikor alszol magasabb vagy, mint ébren. Miért? Azért, mert a lábfejed nem felfelé (ha háton alszol) áll, hanem kinyúlik és ez hozzáad 5-10 centit a magasságodhoz. A legjobb úgy feküdni a sátorban, hogy nem érsz hozzá sehol a falához. Gyakran előfordul kondenzáció, ami lecsapódik a külső sátorfalon. Ha hozzáérsz a sátor falhoz, odanyomod a belső réteget a külsőhöz és át tudsz ázni. Ezért jó úgy számolni a hosszal és szélességgel is, hogy legyen egy pici ráhagyás minden irányba. Ha magas vagy 190 cm fölött, mindenképp olyan sátrat nézz, ami legalább 225-230 cm hosszú. Ha extrém magas vagy, a kétszemélyes sátorban keresztben fekvés lehet számodra a megoldás. Nem beszéltünk még a sátor magasságáról. Több, mint előnyös, ha fel tudsz ülni a sátorban. A 95-100 cm belmagasságú sátrak már kényelmesek egy átlag magasságú (180 cm) embernek.


Csomagméret. Abszolút dobogós szempont. Bikepackinges stílusban túrázva nem mindegy, hogy milyen kicsire tudod összecsomagolni a sátrad, hiszen ettől függ, hogy miként és hova tudod felrögzíteni a kerékpárra. Hagyományos, csomagtartós túrázóként ez nem annyira kardinális kérdés, azonban bikepackingesként, leginkább a kormányra tudod (érdemes) a sátrat rögzíteni. A csomag hosszát a sátorrudak mérete határozza meg. Vagyis minél rövidebbre lehet “összehajtogatni” a rudazatot, annál rövidebb csomagot kapsz a végén.


Súly. Bár kerékpárral túrázva nem annyira érzed meg a ½-1 kg súlytöbbletet, mint hátizsákkal, azért fontos szempont a sátor össz. súlya. Egyszerű a képlet, minél könnyebb annál drágább. Minél könnyebb, annál vékonyabb. Nem feltétlenül kevésbé strapabíró egy vékonyabb anyag, mint egy vastagabb, de könnyen előfordulhat, ezt azért tartsd szem előtt. Mielőtt sátor vásárlásra adod a fejed, érdemes néhány tartós tesztet elolvasni az adott modellről. Ezekben általában hónapokig nyúznak egy-egy sátrat, és ez idő alatt ki szokott derülni ha van gyenge pont. Szerény véleményem szerint egy 2 kg környéki kétszemélyes sátor már megállja a helyét ár/érték/strapabírósság tekintetében.

Túra tipp: Osszátok el a sátrat! Egyikőtök vigye a sátorrudakat és a pöcköket, a másik a külső és belső ponyvát. Így mindenkinek könnyebb.


Anyaghasználat. A legtöbb ma gyártott sátor ripstop nylonból készül. Az anyag vastagságát (pont mint a női harisnyáknál) angolul “denier-nek” mondják, jelölése “D”. Tehát pl. azt fogod olvasni egy sátor leírában, hogy “20D nylon ripstop” Minél magasabb a szám, annál nehezebb az anyag, de annál vastagabb is, és (ez csupán az én véleményem) annál erősebb, strapabíróbb is. Én ha magamnak néznék sátrat, nem szívesen mennék 40-50D alá. Az anyagon gyárilag van egy vízálló kenés, ami az uv és a hajtogatás (meg használat) hatására le tud kopni. (Lsd. lejjebb karbantartás.)


Vízállóság. Mit ér a zárt tér, ha nem véd meg az elemek ellen? Minden (nem nagyáruházi) sátor rendelkezik egy vízállósági értékkel mm-ben megadva. Ez azt jelenti, hogy az adott sátor egy négyzetcentiméteren hány mm-es vízoszlop nyomását képes megtartani. Nem könnyű elképzelni, én nem is szoktam. Legyen annyi elég, hogy a külső rétegek általában 1500 mm-től indulnak (akár egy drága, ultrakönnyű sátornál is) és átlag 5000 mm-ig terjednek. A padló mindig nagyobb értékkel bír (3000-10 000 mm), hiszen az akár az álló vízben is feküdhet és akkor sem szabad átáznia. Minél magasabbak az értékek, annál nagyobb a garancia egy száraz éjszakára.


Bejáratok száma. A több jobb! Sok szabadságot és kényelmet ad, ha nem kell egymás fején átmászni a sátorba való be- és kikecmergéshez. Ezen felül a szellőzésen is nagyot dob, ha mindkét oldalon ki tudjátok cipzározni az ajtót és csináltok egy kereszt huzatot. Ha nagyon meleg éghajlatra készülsz, ez mondhatni esszenciális. Nem tragédia ha csak egy, közös bejárat van a sátornak, de mióta kipróbáltam, hogy mindenkinek saját bejárata van (saját előtérrel), nem szívesen adnám fel ezt az extrát.


Szúnyogháló. Legyen, máskülönben egy forró nyári estén megőrültök a szaunában.


Évszakok száma. Van 3 évszakos és négy évszakos. Kicsit megtévesztő a megnevezés, hiszen a gyártók nem annyira az évszakokra, mintsem a felhasználás körülményeire szeretnének utalni ezzel. A 3 évszakos sátrak tipikusan a túra és ultralight sátrak, amiket ezen cikk olvasói közül a legtöbben birtokolnak vagy vágynak. Normál körülmények közé szánják őket, ami mindjárt kikristályosodik, amint leírom mire való a 4 évszakos sátor. A 4 évszakos vagy téli sátrak zord körülményekre lettek tervezve. Sok közülük magashegyi, és vagy expedíciós, havas felhasználásra. Jellemzőik között szerepel a megerősített rudazat, strapabíróbb vászon, akár 100 km/h feletti szélnek is ellenálló konstrukció, nagyobb, tágasabb belső és előtér, valamint a sátor körül körbefutó hószoknya, ami megakadályozza a hó bejutását a két réteg közé. Ezek a sátrak nagyobb hó terhét is zokszó nélkül megtartják és patent a vízállóságuk. Színűk általában élénk, figyelemfelkeltő (így könnyebben megtalálják a mentők, ha baj van), ami nem feltétlenül előnyös, ha bujkálva vadkempingeznél éppen.


Freestanding vagy non freestanding. Freestanding, azaz önhordó, sátraknak nevezik azokat a konstrukciókat, amelyek a földbe szúrt pöckök nélkül is megtartják alakjukat. Ezen sátrak legfőbb előnye, hogy bármilyen talajon használhatók. Kő, beton, jég, homok, fa, semmi sem jelent akadályt, hiszen nem kell leszúrni a pöcköket. Ettől függetlenül a pöcköket érdemes használni, hiszen egy kósza szél felkaphatja a sátrat, és a vízállósága is akkor a legjobb egy sátornak, ha ki van feszítve az anyaga. A nem önhordó sátrakat csak akkor tudjuk felállítani, ha kifeszítjük a sátor köteleit és azokat valahova (pl. földbe szúrt pöckökhöz) rögzítjük. Miért vesz bárki is nem önhordó sátrat? Mert ezeknek a modelleknek is vannak előnyeik (lsd. alagút).


Hatalmas előnye a freestandig sátornak, hogy kb. bárhol felállítható.


Sátor formák. Alagút - tunel. Ahogy a nevében is van, alagút alakú a sátor. Legjobb tudásom szerint csak nem-önhordó formában léteznek, vagyis zsinór és pöcök kell a kifeszítésükhöz.

Előnyei:

  • Hatalmas tér. Gyakorlatilag 2 szoba egy sátorban. Ezeknek a sátraknak jellemzője, hogy egy akkora előtérrel rendelkeznek, amiben akár 2-3 ember elfér a cuccai mellett törökülésben és kényelmesen megvacsorázik.

  • Nehéz ezt pontosan leírni, de élhetőbb. A nagy előtérből adódóan kényelmesebb, ha pl. több napot egy helyben töltesz. Nem kell lehúzni a cipőd, öltözködni ha be akarsz egy kicsit ülni a sátorba, mert ott az előtér. Ahova az összes cuccod befér, és tudsz bent főzni is.

  • Esőben is száraz felállítás. Ezeknek a sátraknak a belső és külső rétege össze van kapcsolva, és a rudazatot a külső rétegbe kell belecsúsztatni és megfeszíteni. Ha esőben kell sátrat állítani, nem fog elázni a belső rész, hiszen takarja a külseje.

  • Formájából adódóan jó ellenáll az erősebb szeleknek is .

Hátrányai:

  • Nagyobb méret, nagyobb súly. (A Nordisk Oppland 2 személyes alagút sátrunk 3kg, nem életveszélyes.) Valamit valamiért.

  • Általában drágábbak, mint a kupola sátrak.

  • Hosszú, több hely kell a felállításához.

  • Picit több idő felállítani.

  • A reggeli szárításnál szét kell kapcsolni a sátrat, ez elég macerás.

  • Nem önhordó, ezért laza talajba nehezen, kőre, fára egyáltalán nem lehet felállítani.

  • Macerásabb átrakni a sátrat egyik helyről a másikra (pl. változó szélirány, stb.).

  • Kevésbé szellőzik, mint egy két oldalon nyitható sátor.

  • Nem tudod a belsejét a külseje nélkül használni

Kétszemélyes Nordisk Oppland alagút sátor.


Legpraktikusabb felhasználás. Hosszú utakra (vagy hideg környezetbe) több felszereléssel, amikor akár hosszabb ideig is egy helyben vagy.


Kupola - dome. Napjaink egyik legnépszerűbb sátor típusa. 2-3 rúdból álló váza kupola alakot formáz. Minden gyártó kínálatában megtalálod őket.

Előnyei:

  • Formájából adódóan magasabb, így ülve több hely jut a fejnek.

  • Gyorsan, könnyen felállítható, elbontható.

  • Kicsi, kompakt méret, súly.

  • Könnyen szárítható.

  • Minden része használható külön külön is. (Csak belseje, csak külseje, külseje és csak padló, stb.)

  • Általában freestanding konstrukció.

Hátrányai:

  • Az erősebb szeleket kevésbé bírja (belekap a tetejébe).

  • Kevesebb hely van benne és kevésbé robosztus egy alagút sátorhoz képest.

Legpraktikusabb felhasználás. Bikepacking és gyalogtúrákhoz, ahol számít a súly és a csomagméret.


1 személyes sátor. Elég népszerű a kerékpáros túrázók körében. Nem keverendő össze a bivakzsák különböző, merevítéssel ellátott típusaival!

Előnyei:

  • Kis súly és csomagméret.

  • Kevés hely is elég a felállításához

Hátrányai:

  • Szűk hely, gyakran nincs előtér.

  • Kondenzáció.

  • Némelyikben nem igazán lehet felülni.

  • Cuccoknak nem nagyon jut hely odabent.

  • A súlya gyakran megközelíti (vagy meg is haladja) egy ultralight kétszemélyes sátorét.

Legpraktikusabb felhasználás. Szóló kerékpártúra, ultratávú versenyzés.


Ha sátrat szeretnél vásárolni gondolt át mire szeretnéd használni! Gyalogtúra, bikepacking kaland, netán motorkerékpárral vagy autóval vinnéd? Egyedül vagy párban, esetleg családdal? Melyik évszakban, milyen körülmények közé? Mennyire adsz a kényelemre, vagy inkább spártaibban túrázol? És végezetül mekkora kereted van rá. Ha okosan átgondolod ezeket a szempontokat, meg fogod találni a számodra ideális sátrat.


Karbantartás, tárolás. Megveszed a drága sátrad, kimész a vadonba, használod, hazaviszed és felteszed a polcra. Csak pár hónap múlva veszed elő újra és szétbontva (pechesen pont az ösvényen, este amikor felállítanád) látod csak, hogy valami baj van (mert marha büdös). A sátrak, mint a legtöbb felszerelés, ellensége a gomba, a penész. Egy nem jól kiszárított és tárolt sátrat egész könnyű tönkretenni. Vannak akik egy különálló, vékony ponyvát visznek a sátor alá. A sérülések és a kosz ellen. Ezt mindenki döntse el, hogy megéri-e a plusz cucc és súly!


Mire figyelj a tárolásnál.

  • Mielőtt hosszabb időre elrakod, tisztítsd meg! Főleg a sátor alja koszolódik el a levelektől, rátapadt rovaroktól, sártól, stb. Langyos meleg vízzel és egy szivaccsal törölt tisztára és várd meg míg teljesen megszárad.

  • Ha koszos a sátor és alaposabb mosást igényel, speciális mosószerrel tisztítsd. Ez nem károsítja a vízlepergető bevonatot és magát az anyagot sem.

  • Nedves sátrat ne csomagolj el! Ha mégis (pl. túra közben), amint lehet szárítsd meg nagyon alaposan!

  • Vannak akik hintőport szórnak az összehajtott sátorra és úgy göngyölik fel, így a maradék nedvességet is eltüntetik.

  • Ha van rá lehetőséged, ne összecsavarva tárold, hanem lógasd fel!

Egy idő után minden sátorról lekopik a vízlepergető bevonat. Túraboltokban kapni kifejezetten sátorra fejlesztett impregnáló szert, amivel érdemes néha lekezelni.

Sátrat nem egy életre vesz az ember, bármennyire is szeretne. Sajnos ezeknek a technikai felszereléseknek is véges az élettartama. Az egyik legádázabb ellensége az uv fény, egy idő után megeszi a legdrágább anyagot is. Mégis, ha vigyázol a sátradra, annak tisztítására és tárolására, 10+ évig is kiszolgálhat és menedéked lehet számtalan kaland során.


Mire figyelj sátor állításkor.

  • Az első és legfontosabb dolog, hogy próbáld meg otthon felállítani a sátrad, ne az ösvényen, fáradtan, sötétben kelljen kimazsolázni, mi hova kerül.

  • Ha erős szél van, tedd a sátrad hosszabb oldalát párhuzamosan a széllel. Ha lehet rakd védett helyre (kőfal, sánc, stb.)!

  • Feszítsd ki a köteleket és használd a pöcköket, nem véletlenül adták a csomaghoz!

  • Tisztítsd meg a talajt a kövektől, tobozoktól, üvegszilánkoktól. Éjjel kellemetlen arra kelni, hogy beleállt valami a hátadba.

  • Figyelj a nap járására. Ha nem akarsz korán kelni, igyekezz úgy tájolni és pozicionálni a sátrad, hogy ne legyen bent 40 fok reggel 7-kor. Ez a bivakolásra (cowboy kemping) hatványozottan igaz. Nyáron ötkor már vígan süt a nap!

  • Nagyon hangulatos a sátorból fekve kilógatni a szalonnát a parázsba, de inkább tedd a sátrad 6-8 m-re a tábortűztől. Kár lenne érte, ha kiégetné egy szálló pernye az új pro sátrad!

  • Ne tedd a sátrad olyan száraz ágú fák alá, amik letörve kárt tehetnek benned és a sátradban.

Túra tipp: Ha sátorbontáskor nincs lehetőséged megszárítani a sátrat, csomagold el és mikor megállsz ebédelni, terítsd ki a napra! A tűző napon percek alatt megszárad.

Itt legfeljebb egy meteorit (vagy egy jak) eshetett volna a kupola sátrunkra.


Múlt heti cikkünkben felsoroltuk a bivakolás különböző vállfajainak előnyeit és hátrányait. Jöjjenek most a sátor prók és kontrák!


Érvek a sátor mellett:

  • Teljes védelem a széltől, esőtől, hótól, naptól, szúnyogoktól, stb.

  • Sokszor gyorsabb felállítani, mint pl. egy ponyvát vagy függőágy rendszert.

  • Intimitás lehetősége, úgy mint elvonulás, átöltözés, stb.

  • Melegebb, mint a bivak (télen).

  • Védelem az állatokkal szemben (általában).

  • Rossz időjárás esetén kényelmesebb a szabadidőt eltölteni egy sátorban. Alvás, olvasás, játék, stb.

Érvek a sátor ellen:

  • Nagyobb, nehezebb, mint sok bivak rendszer.

  • Zártabb, ezáltal jobban elszigetel a természettől.

  • Legtöbbször drágább, mint a bivak.

  • Kötöttebb, hogy hol tudsz sátrazni, mint bivakolni.

  • Észrevehetőbb vagy.

  • Reggel szárogatni kell, idő összepakolni.

  • Melegebb, mint a bivak (nyáron).


Márkák és árkategóriák. A következőkben szeretnék felsorolni néhány márkát, amit ismerek, láttam a termékeiket, esetleg magam is használtam, vagy olyanok használták, akiknek megbízom az ítéletében. A lista közel sem teljes, kommentben írd meg, ha neked bevált (vagy épp nem) egy márka és típus! Igyekeztem a Magyarországon illetve az Unióból megrendelhető modellek áraival számolni. Minden márka 2 személyes, legolcsóbb modelljeit vettem alapul.


Belépő szint (20-40 000 Ft).


Középkategória (40-60 000 Ft).


Felső-középkategória (70-100 000 Ft).


Elit kategória (150 000+ Ft).

Vásárlás tipp: A nagyobb túraboltokban több gyártó modelje is ki van állítva. Meg tudod élőben is nézni, mit mutat egy-egy sátor. (Én bele is feküdnék!)


Végezetül. A Mongolok titkos története c. könyvben írják, hogy régen mennyire féltek a mongolok a vihartól. Megmosolyogtató volt ezt olvasni. Egészen addig nem értettem a félelmüket, amíg át nem éltünk néhány combosabb vihart a mongol sztyeppén. Egész éjjel fent voltunk, és attól féltünk, hogy a szél egyszer csak letépi a fejünk felül a sátrat. Ömlött az eső, mint egy stroboszkóp, cikáztak mindenfelé a villámok és akkorákat dörgött, mintha egy ágyút sütöttek volna el a sátrunk előtt. Iszonyúan félelmetes volt! De a sátor kibírta a vihart sértetlenül. Még belegondolni is rossz, mi lett volna egy olcsóbb sátorral, amit nem komoly igénybevételre terveztek. Ismerd a felszerelésed határait és tudd, hogy mi vár (hat) rád ott, ahova készülsz vele!


Következő cikkünkben tovább evezünk a szabadban alvás tengerén és a hálózsákokat valamint quilt-eket (túratakaró) szedjük elemeire. Tarts velünk akkor is!


Na, irány tekerni!


Fotó és szöveg: Boros Balázs Mókus


1159 megtekintés

Copyright Bikepacking Hungary 2019
Budapest, Hungary

info@bikepackinghungary.com

Copyright Bikepacking Hungary 2019
Budapest, Hungary

info@bikepackinghungary.com